A traumatudatos jógafoglalkozás egy nagyon gyengéd terápiás folyamat. A mostanában egyre népszerű szomatikus (test alapú) gyakorlatokat veszi alapul, amely nem véletlenül ennyire hatékony, mert a test és elme sosem különválasztott, hanem mindig egységet képez, így oda vissza lehet hatni rá. A jóga is ilyen szomatikus rendszer, hiszen a testet veszi alapul és így halad a finomabb rétegek felé, kifejlesztve közben saját belső erőforrásainkat.

Miben különbözik egy traumatudatos foglalkozás egy „szokványos” jógaórától?

A jógaterápiás foglalkozásokhoz nem kell előzetes jógatapasztalat, a foglalkozás eltér az általános értelemben vett jógaóráktól, itt nem a testhelyzetek minél pontosabb kivitelezésére kerül a hangsúly, hanem a jóga különböző gyakorlatait alkalmazzuk arra, hogy újra megtapasztaljuk és megtanuljuk a nyugalom, az ellazulás, az erő és biztonság, a jelen pillanat békésségének érzetét, az elme lecsendesítését… majd ezek segítségével új mintákat hozzunk létre a gyógyulásunk érdekében.

• Az egyik legszembetűnőbb különbség egy általános jógaórához képest a tanár érzékenysége. Megfelelő tudással és gyakorlattal kell rendelkezni ahhoz, hogy felismerje kinek hol a határa, illetve hogy adott gyakorlónak melyik gyakorlat választható.
• Biztonság – csupa nagybetűvel. Ez alapvető lenne (és az is) minden jógafoglalkozáson, de itt kiemelt szerepet kap az, hogy a gyakorló biztonságban érezze magát, és saját biztonságérzetét tudja fejleszteni.
• A szabad választás lehetősége, és annak gyógyító ereje. A traumát átélt emberek gyakran úgy érezhetik, hogy nincs választásuk. Akár a tüneteiket tekintve, akár azzal ahogyan megélték azt. Ezeken a foglalkozásokon arra tanítjuk az idegrendszert és az elmét, hogy van választása. Ennek megtapasztalása segíthet az átéltek és a tünetek átkeretezésében.
• A tanultak hétköznapokba való beillesztése. Míg az általános jógaórákon egyfajta másodlagos hatásnak tekinthető a testhelyzetek kiváltotta mentális hatás, a traumatudatos órákon ezek kiemelt szerepet kapnak, hogy aztán a hétköznapokban is felismerhetőek legyenek a különböző idegrendszeri állapotok, erőforrások és határok.
• Fokozatosság… mindig lehet nemet mondani, és lényeges is, hogy a gyakorlatok által megtanuljuk felismerni aznapi igényeinket, határainkat és e szerint döntsünk.

Milyen helyzetekben tud segíteni?

• minden olyan helyzetben segítségedre lehet, amikor úgy érzed elakadtál és nem bírsz megbirkózni egyedül a benned zajló folyamatokkal
• ha már próbálkoztál a szokásos kognitív terápiákkal és kipróbálnál, vagy kiegészítenéd azt egy testalapú (szomatikus) rendszerrel, amely a testet, az elmét és az idegrendszert veszi alapul a gyógyulás felé vezető úton
• ha nehezen érzed a testedet, a tested tüneteit, nehezen kapcsolódsz önmagaddal
• sokszor vagy feszült, kimerült, túlpörgött vagy éppen üresnek érzed magad
• ha nehezen kapcsolódsz az érzéseiddel és az azok kiváltotta testi tünetekhez
• szorongás, feszültség, vagy akár az öröm megélésének hiánya
• ha megszólít a biztonság, az önmagaddal törődés, a meditáció fogalma
• és nem utolsó sorban érdekel a jóga és az önismeret kapcsolata

A terápiás jóga gyógyító ereje pont abban rejlik, hogy ötvözi a jóga ászanák tökéletes (több ezer éves kipróbált és begyakorolt) rendszerét a saját belső gyógyító erőnkkel, amely az ösztön bölcsessége.